Az időzítés jelentősége az őszi kalászosok gyomirtásában

Az elmúlt évek környezeti és gazdasági változásai jelentősen átalakították a hazai szántóföldi növénytermesztés feltételeit. Nőtt az őszi kalászosok és a napraforgó vetésterülete, miközben a csökkenő csapadékmennyiség és a megváltozott időjárási viszonyok több esetben a korábbiaknál alacsonyabb hektáronkénti terméseredményekhez vezettek.

A jelenlegi termésszintek és felvásárlási árak mellett ezért egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a termesztéstechnológia egyes elemeit – köztük a növényvédelmi beavatkozásokat – megfelelően időzítsük és a helyi körülményekhez igazítsuk. Ezzel párhuzamosan az őszi kalászosok gyomflórája is változik. Egyre nagyobb problémát jelentenek a magról kelő egyszikű gyomnövények, amelyek terjedésének kedvezhet többek között a forgatás nélküli vagy csökkentett talajművelés, a szűk vetésforgó és a megváltozott klimatikus környezet. Ezeknek a fajoknak a fejlődését a rövidebb tenyészidőszak sem feltétlenül korlátozza, mivel több gyomnövény még a kultúrnövény gazdasági érése előtt képes befejezni fejlődését és termést érlelni. Ezzel biztosítja fennmaradását és további terjedését.

Az egyszikű gyomnövények elleni eredményes védekezéshez ezért három tényező együttes figyelembevétele szükséges:

a terület gyomflórájának pontos ismerete,
a megfelelő hatásspektrumú gyomirtó szer kiválasztása,
valamint a kezelés optimális időzítése.

Megváltozott körülmények – változó gyomirtási stratégia

A korábbi években az őszi gyomirtások időzítésénél elsősorban a kultúrnövény és a gyomnövények fejlettségét vettük figyelembe. A kezelést követően érkező késő őszi csapadék kedvezett a talajon keresztül ható készítmények működésének, és megfelelő körülmények között akár a betakarításig tartó gyommentességet is biztosíthatott.

Az utóbbi évek időjárása azonban egyre kevésbé kiszámítható.

A 2025-ös ősz jól példázta ezt. Az őszi kalászosok vetését hosszabb ideig meleg, száraz időjárás követte. A kultúrnövény ugyan fejlődésnek indult, de több, ősszel és kora tavasszal csírázó gyomnövény számára a keléshez kedvezőbb hűvös és nedves időjárás csak később érkezett meg.

Ez olyan helyzetet teremthet, amikor a kalászos állomány már elérte a gyomirtó szer alkalmazásához szükséges fejlettséget, miközben a várható gyomnövények még nem keltek ki.

Két gyakorlati kérdés kerül előtérbe:

Érdemes-e elvégezni a kezelést akkor, amikor a kultúrnövény már megfelelő fejlettségű, de a gyomnövények még nem jelentek meg?
Ha az időjárás-előrejelzés lehűlést és csapadékot jelez, a csapadék előtt vagy a gyomok megjelenése után célszerűbb elvégezni a kezelést?

E kérdések vizsgálatára 2025 őszén őszi árpában állítottunk be kísérletet. A vizsgálati területen több éve forgatás nélküli talajművelést alkalmaztak. A vetésforgóban az őszi káposztarepce és az őszi árpa váltotta egymást. A terület jellemző őszi gyomnövényei a nagy széltippan (Apera spica-venti) és a mezei árvácska (Viola arvensis). A gyomirtó kezeléseket két különböző időpontban végeztük el.

Mindkét kezelés után megfelelő mennyiségű bemosó csapadék érkezett, ezért a két időpont eredményeinek összehasonlítására megfelelő körülmények alakultak ki.

A kezelési időpont hatása

A nagy széltippan ellen, a két kijuttatási időpont közül a korábbi, ’A’ jelű kezelés bizonyult hatékonyabbnak a tavaszi értékelések alapján.

Az ’A’ kezelés időpontjában a nagy széltippan még nem kelt ki. A Bizon kijuttatását követő csapadék lehetővé tette, hogy a készítmény talajon keresztüli hatása érvényesüljön, így a később csírázó gyomnövények már kezdeti fejlődésük során találkoztak a hatóanyaggal.

A későbbi, B időpontban ezzel szemben a nagy széltippan már megjelent a területen, és állománysűrűsége elérte a 140 db/m²-t.

A kora tavaszi felvételezés során az A időpontban alkalmazott Bizon-kezelés 97%-os, míg a későbbi kezelés 90%-os hatékonyságot mutatott a nagy széltippannal szemben. Az összehasonlításban szereplő standard készítmény hatékonysága 87% volt.

A vizsgálat tehát arra utal, hogy erős nagy széltippan-fertőzési kockázat mellett jelentősége lehet annak, hogy a kezelést már a gyomnövény tömeges kelése előtt elvégezzük, amennyiben a készítmény alkalmazási előírásai és az időjárási körülmények ezt lehetővé teszik.

Mit jelenthet mindez a termés szempontjából?

A nagy széltippan erős fertőzése számottevő versenyhelyzetet alakíthat ki a kultúrnövénnyel, ezért a gyomirtás hatékonyságának néhány százalékos különbsége nagy gyomsűrűség mellett már gazdasági szempontból is jelentős lehet.

Az említett kísérletben, erős nagy széltippan fertőzöttség mellett (140 db/m²), az időben kijuttatott Bizon^TM 97%-os gyomirtási hatékonyságot biztosított. Ez, másik nézőpontból, azt is jelentheti, hogy a területen négyzetméterenként 3-4 db egyed életben maradt. A későn kijuttatott, és gyengébb hatékonyságú sztenderd készítmény 87% hatékonysága esetén ez az egyedszám körülbelül 18-20 db/m². Ez már akár 10% feletti termésveszteséget is okozhat, ami a jelenlegi árpa termésszintek és felvásárlási árak melett elérheti a 20-25 ezer forintot hektáronként.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az értékek az adott kísérleti körülményekre és a számítás során alkalmazott termés-, ár- és fertőzöttségi feltételekre vonatkoznak, ezért más évjáratban vagy más termőhelyen eltérő eredmények adódhatnak, alacsonyabb vagy akár magasabb számokkal.

Következtetések és gyakorlati javaslatok

A gyakorlati döntéshozatal során ezért célszerű a megfelelő gyomirtó szer kiválasztását és az őszi gyomirtás időzítését a kultúrnövény fejlettsége mellett a várható gyomkelés, a csapadék-előrejelzés, a talajnedvességi viszonyok és a terület ismert gyomflórája alapján meghatározni. Erős nagy széltippan-fertőzési kockázat esetén a megfelelően időzített őszi Bizon^TM kezelés hozzájárulhat a visszamaradó gyomszám és a termésveszteség kockázatának mérsékléséhez, ugyanakkor az alkalmazott technológiát minden esetben a helyi adottságokhoz és az engedélyokirat előírásaihoz kell igazítani.