Megosztás:
Hazánkban a legnagyobb területen termesztett kalászos gabona az őszi búza, mely agronómiai és gazdasági szempontból is meghatározó szereppel bír. Kenyérgabonánk a legtöbb évjáratban jövedelmezően termeszthető, a kapás kultúrák többségénél jobban viseli a klímaváltozás által megváltozó környezeti feltételeket.
A 2026‑os szezon kihívása azonban nem a búza alkalmazkodóképessége, hanem a nyomott terményár-környezet. Ilyenkor különösen fontos, hogy csak a valóban megtérülő beavatkozásokra költsünk, amelyek legnagyobb eséllyel visszahozzák a befektetést.
Bokrosodás végén gyakoriak a fertőzésmentes állományok.
Manapság általánosnak mondható kalászosokban a korai gombaölő szeres kezelés technológiai alkalmazása, mely munkaszervezési szempontból jól összehangolható a gyomirtással. Nincs is ezzel semmi gond, ha a gyomirtás nem korán, bokrosodás végén történik. Mi lenne ilyenkor a probléma – kérdezhetnénk. Az, hogy a megjelölt időszakban nagyon sok esetben nincs igazi fertőzési nyomás, a gabona gombaölő szer nélkül is egyezségesen tud szárba szökkenni, így a fungicid kezelés nem biztosít valós előnyt.
A kora tavaszi kezeléskor legtöbb esetben látható levélfoltok jó része nem kórokozók, hanem téli fagykárok vagy egyéb abiotikus hatások következménye, kezelés nélkül is elszáradnak, az új növényrészek növekedésével eltűnnek. Ilyen helyzetekben a korai gombaölő szer használata könnyen felesleges költséggé válhat.
A gazdaságos technológia lényege éppen az, hogy a költségkeretet olyan időpontra csoportosítsuk át, amikor valódi fertőzési helyzet áll fenn, és a kezelés tényleges termésnövelő hatást eredményez.
Ez sok esetben 2–3 szárcsomós állapotban valósulhat meg, amikor már láthatók a kórokozók jellegzetes tünetei és azok terjedési dinamikája is megítélhető.
Amikor van érdemi zöldfelület és látható a fertőzés, akkor lehet hatékonyan közbelépni.
A búza legkritikusabb növényi része a termésmennyiség maximalizálása érdekében a zászlóslevél. A zászlóslevél adja a szemkitelítődéshez szükséges fotoszintézis 50–70%-át, így megóvása alapvető fontosságú a magas termés eléréséhez.
A növényvédelmi beavatkozás optimális időpontja a zászlóslevél kiterülése, mivel itt már direktben tudunk gombaölő szert a levél teljes felületére juttatni. Ebben a fenológiai állapotban a gombafertőzések – elsősorban a sárgarozsda, vörösrozsda és a fahéjbarna levélfoltosság – komoly hozamveszteséget okozhatnak, ezért indokolt a hatékony, kombinált hatóanyagú védekezés.
A rezisztencia bármikor megjelenhet, új hatásmechanizmusra van szükség
A hagyományos hatóanyagcsoportok tartós és ismételt használata hosszú távon a tolerancia vagy rezisztencia kialakulásának kockázatát hordozza. Magyarországon egyelőre szerencsére inkább tolerancia, mintsem tényleges rezisztencia jelent problémát, ám a változó környezeti és termesztéstechnológiai körülmények miatt ennek lehetősége bármikor felértékelődhet.
A növényvédő szer fejlesztés egyik alapvető irányelve a változó környezethez való alkalmazkodás igénye. Újabb károsítók jelennek meg, mások jelentősége csökkenhet, míg a régóta ismertek jelenléte, károkozása változik. Ilyen kihívások leküzdésére kitűnően használhatók az új tulajdonságokat hordozó, új hatásmechanizmusú hatóanyagok, amelyek segítségével a gazdálkodók hatékonyabban reagálhatnak az új vagy átalakuló helyzetekre.
A zászlóslevél védelme elsődleges a termésmennyiség szempontjából.
A kalászosokban csaknem 2 évtizedig tartó szünet után jelent meg néhány éve a Corteva Agriscience kutató-fejlesztő munkájának eredményeként a pikolinamid hatóanyagcsoport első tagja a fenpikoxamid, vagy Inatreq™, mely:
Az Inatreq™ természetes eredetű hatóanyagént, protiokonazollal kombinálva alkotja a Queen™ gombaölő szert, amely az egyik leghosszabb hatástartamú fungicid megoldás a piacon. Az Inatreq™ különösen jól ellenáll a növényeket folyamatosan érő ultraibolya sugárzásnak a levélfelületen, felszívódása után is hosszú ideig aktív marad, mivel a lebontó enzimek csak nehezen tudják hatástalanítani a molekulát.
A Queen™ kiváló hatékonyságot mutat:
A tapasztalatok alapján kiemelkedő termésreakciót eredményez a versenytárs készítményekkel összevetve.
2026-tól a Queen™ az AKG célprogramokban is felhasználható, amennyiben növényvédelmi szakirányító írásbeli javaslata rendelkezésre áll. Ez tovább növeli a készítmény gyakorlati értékét, hiszen a támogatási rendszerek keretében is beilleszthető a fenntartható, mégis jövedelmező búzatermesztési technológiákba.
Bálint Sándor | Gombaölő szer termékmenedzser
Corteva Agriscience